​Már szinte 15 éve annak, hogy részt vettem életem első jógaóráján. Nehéz volt, kényelmetlen, mégis valahogy ismerős. Szép lassan beépült az ászana gyakorlás a mindennapjaimba. Az egyre több gyakorlás a fizikai változás mellett lassan magával hozta a belső változást is. Kezdtem felismerni, hogy nem vagyok jó helyen, elkezdődött a belső munka, terápia, meditáció. Majd pár év múlva álmodtam egy nagyot, és kiléptem az addigi életemből. Skóciába költöztem, hogy összegyűjtsem a pénzt egy Ázsiai utazásra. Akkor még fogalmam sem volt, hogy utána mihez kezdek.

​

Egy év múlva el is indultam két barátnőmmel Délkelet-Ázsiába egy hátizsákos körútra. 8 hónapot töltöttünk ott, bejártunk és megismertünk 7 országot. Ez az út teljesen átformált, közelebb hozott magamhoz. A nyitott szívű emberek, a természetközelség, az egyszerű élet és a mindent átjáró hit. Ahol tudtam gyakoroltam, eljártam jógaórákra és sok különleges oktatóval találkoztam. Az út végén úgy döntöttem, hogy mielőtt hazatérek, elutazom Indiába és elvégzem a hatha jóga oktatóképzést - magamért, a saját gyakorlásom megerősítéséért. Ez a tapasztalat óriási hatást gyakorolt rám, végre azt éreztem, hogy hazaérkeztem önmagamhoz. 

​

Aztán úgy hozta az élet, hogy a diploma megszerzése után rögtön kaptam is lehetőséget, hogy egy kis csoportot oktassak Skóciában. Alig telt el fél év és egy súlyos térd sérülés miatt hazaköltöztem. A felépülés hosszú és küzdelmes volt, de minden perce csak egyre jobban megerősített benne, hogy a jógaoktatással szeretnék foglalkozni. A fizikai pihenés alkalmat teremtett a jóga többi ágának gyakorlására, a rehabilitáció pedig betekintést mutatott a mozgásterápiák világába. Azóta is töretlenül a jóga útját járom, gyakorlok, tanulok és megosztom tapasztalataimat a gyakorlóimmal.

​

Úgy érzem, hogy megtalált a hivatásom és ma már tudom, hogy ez az én utam.